2014. április 6-án újra országgyűlési választások lesznek Magyarországon.

Kisebb parlament, egyfordulós választás, kopogtató cédula helyett ajánlóívek – számos újdonsággal találkozhatnak a tavaszi országgyűlési választáson a szavazók. Áder János köztársasági elnök április 6-ra írta ki a voksolás időpontját.
A névjegyzékben szereplő szavazók február elején kapnak értesítőt arról, hogy melyik szavazókörben voksolhatnak. Február közepétől pedig a pártok megkezdhetik a jelöltjeiket támogató aláírások gyűjtését.

Néhány dolog, amit jó tudni a választásokkal kapcsolatban:

A magyarországi lakhellyel rendelkező választópolgárok az országgyűlési választáson két szavazattal rendelkeznek: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy az országos pártlistáról melyik pártot támogatják. Az országos listán 93 országgyűlési mandátum sorsa dől el.

Azok, akik kérték a helyi választási irodától, hogy nemzetiségi választóként vehessenek részt a választáson, nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára voksolhatnak. A nemzetiségek kedvezményes mandátummal kerülhetnek az Országgyűlésbe.

Az egyéni választókerületekben a választáson jelöltként pártjelöltek és független jelöltek is megmérettethetik magukat, sőt jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Egy ember azonban csak egy egyéni választókerületben fogadhat el jelölést. Az indulhat a választáson jelöltként, akit a választókerületben legalább ötszáz választópolgár ajánlott. A mostani választáson egy választópolgár már több jelöltet is ajánlhat.

Az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta. Azok a szavazatok, amelyeket olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos listás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.

Új szabály, hogy töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.

Az országos listáról kiadható mandátumoknál tehát figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.

Érdemes megnézni